PVC: a tartós minőségi ablakok alapja

A modern műanyag ablakok és ajtók PVC profilokból készülnek. A polimer a természetben elterjedt elvet használja, amely szerint sok kis építőelemet új tulajdonságokkal rendelkező nagy egésszé egyesít. A PVC esetében ezek elsősorban a szilárdság és a számos befolyásoló tényezővel szembeni ellenállás, de emellett a szinte tetszés szerinti alakíthatóság is. További előnye: a PVC-ből készült költséghatékony ablak- és ajtóprofilok kiválóan újrahasznosíthatók és új profilok gyártásához felhasználhatók.

A műanyag ablakok esetében a keret és a szárny PVC-ből készült profilokból készül. A rövidítés a polivinil-kloridot jelenti, és így a világ egyik legkeresettebb műanyagát. Nagyobb mennyiségben csak a polietilént és a polipropilént gyártják. Mindezen anyagok közös jellemzője, hogy számtalan azonos alapépítőelem nagy molekulák láncolatával jönnek létre. Figyelemre méltó, hogy a folyamat során a fizikai és kémiai tulajdonságok jelentősen megváltoznak. A PVC esetében az alapvető építőelem, a vinil-klorid gáznemű, és könnyen reagál más vegyületekkel. A belőle képződött polimer viszont egy szilárd anyag, amely minden tekintetben jelentős stabilitással rendelkezik.

Az ilyen polimerek széles körben elterjedtek a természetben. Ilyen például a cellulóz, amelyet az emberek fa, papír és pamut formájában használnak, vagy a természetes gumi. A 19. században a kémikusok elkezdték módosítani az ilyen természetes polimereket, hogy új tulajdonságokkal rendelkező anyagokat nyerjenek, többek között celluloidot, viszkózt és gumit. Ezzel egyidejűleg azonban teljesen új polimereket is megpróbáltak előállítani egyszerű alapanyagokból. Az egyik első mesterségesen előállított polimer a PVC volt 1835-ben. Akkor még kuriózumnak számított, hasznosságát csak 80 évvel később ismerték fel. Ma az éves globális termelés mintegy 40 millió tonna, az összes műanyag együttesen mintegy 400 millió tonnát tesz ki.

A PVC viszonylag alacsony árú az alumíniumhoz és a fához képest. A műanyagot ma két változatban használják. Az egyik az úgynevezett lágy PVC, amelyet például ponyvákhoz és olyan orvosi termékekhez használnak, mint az infúziós csövek vagy vérzsákok. Ez az anyag különleges rugalmasságát a lágyítószerek magas arányának köszönheti. A VEKA ezzel szemben teljesen lágyítószermentes kemény PVC-t használ a rendkívül stabil ablak- és ajtóprofilok gyártásához.

A merev PVC tulajdonságainak további javítása érdekében a VEKA egy magasan fejlett összetételt használ, amely kis mennyiségben tartalmaz gondosan összeállított adalékanyagokat. Az eredmény olyan minőségi profilok, amelyek mechanikai stabilitásuk mellett nagyon ütésállóak, bevágásállóak és kopásállóak, ellenállnak az UV-sugárzásnak és a kémiai környezeti hatásoknak, és - ami szintén fontos szempont - az ablakgyártó által pontosan megmunkálhatók.

A PVC-nek van egy közös tulajdonsága szinte minden műanyaggal: Nem biológiailag lebomló. Egy ablak vagy ajtó élettartama alatt ez a tartósság igen kívánatos, mivel segít abban, hogy a profilok évtizedekig megőrizzék szép, sima felületüket. Használat után azonban azt jelenti: a profilok nem bomlanak le, így tartósan értékes helyet foglalnának el a hulladéklerakókban. Ha ártalmatlanításra kerülnek, az általában a hulladékégető művekben történő energetikai hasznosítás formájában történik.

Szerencsére azonban erre nincs szükség, mert a műanyag ablakok és ajtók kiválóan újrahasznosíthatók. A VEKA már 1993-ban, az újrahasznosítás úttörőjeként bebizonyította, hogy a PVC újrahasznosítása könnyen megvalósítható. A régi ablakokat és ajtókat először durván felaprítják, és az egyéb újrahasznosítható anyagokat, például a fémet, az üveget és a tömítőgumit elkülönítik. A megmaradt PVC-t ezután tovább aprítják és automatikusan szín szerint szétválogatják. Az eredmény egy gyakorlatilag keveretlen újrahasznosított anyag, amely közvetlenül visszavezethető az új profilok gyártásába. A PVC anyagkörforgása ily módon lezárul.